Problémás kamaszok
Az érzelmi problémák erősödése a nyolcvanas évektől vált érzékelhetővé, majd a magatartási gondok folyamatosan növekedtek a vizsgált periódusban - a fiúk esetében negyedszázad alatt a 25 évvel ezelőttinek kétszeresére, a lányoknál pedig háromszorosára emelkedett a problémás viselkedésű tinédzserek száma.
A "problémás viselkedést" elsősorban az engedetlenséggel és a hazudozással azonosították a kutatók, hozzátéve: a kamaszok többsége természetesen ma is képes normálisan beilleszkedni a társadalomba, aggodalomra ad okot ugyanakkor szerintük, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt az erre képtelen tizenévesek aránya.
A jelenség nyilvánvalóan valamiképpen a kamaszkor elhúzódásában, a fiatalok késői önállóvá válásában keresendő - vélik a szakemberek. Általános tendencia ugyanis, hogy a fiatalok ma a húszas éveik közepéig élnek eltartottként a szülői házban.
A probléma gyökere, hogy a tévéből rájuk zúduló filmek, minták, reklámok, és összességében a társadalom ellentmondásos üzenetet továbbít a felnőttkorhoz közeledő fiatalok felé: azt követeli tőlük, hogy legyenek felelősségteljesek, az ehhez szükséges eszközök - lakás, állás - azonban nem állnak a rendelkezésükre. Sok múlik a szülők hozzáállásán is: sok családban rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a vizsgaeredményeknek, a felvételinek, de nem beszélnek arról, mi lesz azzal a fiatallal, aki elsőre nem viszi át ezt az akadályt. A magára, illetve szülei nyakán maradó tinédzserek számára az is problémát jelent - vélik a szakemberek -, hogy a környezetükben élő felnőttek ilyenkor nem nyújtják azt a támaszt, szeretetet, amire pedig az esetlegesen kialakuló önértékelési válságban égető szükségük lenne.